Osztályozás: oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott, fehér, száraz minőségi fajtabor.
Fajta: Zöld veltelini
Íz- és érzékszervi jellemzők: A bor színe zöldessárga, illata virágos-gyümölcsös, friss zöldalma illatú, finom citrusos jegyekkel. A bor íze jellegzetes, lédús savakkal és tömör, hosszú ásványossággal.
Étkezési javaslatok: borjúhús-különlegességek, sült édesvízi halak.
Bortálalás: 10-12 °C-os hőmérsékleten, 300-400 ml-es fehérboros poharakban.
Palackos érlelés: 1-3 év
Borvidék: Dél-szlovákiai
Szőlészeti körzet: Strekovský (Kürti)
Szőlészeti község: Jasová (Jászfalu)
Szőlészeti terület: Szőlőültetvények
Talaj: lúgos, agyagos-agyagos, tengeri lerakódás
Szüret időpontja: 2024.09.02.
Cukortartalom szüretkor: 22,00 °NM
Alkohol (térfogatszázalék): 12,60
Visszamaradt cukortartalom (g/l): 3,80
Savtartalom (g/l): 6,10
Térfogat (l): 0,75
A kézzel szüretelt szőlőt 14 órán át alacsony hőmérsékleten macerálták, majd kíméletesen, oxigénmentes reduktív körülmények között dolgozták fel. Az alkoholos erjedés rozsdamentes acéltartályokban, 14 °C alatti hőmérsékleten zajlott, majd a bort rövid ideig finomélesztős seprőn hagyták.
Motívum
A párizsi mocsarak vízimadarai és vízinövényei
Történet
Fűr környékén a múltban kiterjedt természetes tó- és mocsárrendszer alakult ki, elsősorban a Párizs patak melletti területeken. A tavakat fokozatosan lecsapolták és mesterséges halásztavakat alakítottak ki. Az eredeti tavak egyike a borászat szomszédsága mellet terült el és szerepel a XVIII. századi katonai térképeken is.
A vidék mocsaras jellege nagyon gazdag élóvilágnak adott helyet, melyben nem hiányoztak a halak, a kétéltűek, a vízi emlősök és természetesen a madarak sem. Ugyanilyen gazdag volt a növényvilág is. Sajnos a földművelés intenzifikálása magával hozta a mocsarak visszahúzódását is, ezért az eredeti élővilág ma már csak a Párizsi Tájvédelmi Körzetben található meg. A természet azonban rendkívül erős és szívós. Esős években a patak környéke ma is könnyen elmocsarasodik és újra megjelennek a rég elfelejtett tavak is.