A birtokot létrehozó Horváthy család a klasszikus mezőgazdaság mellett zöldség és gyümölcstermeléssel, valamint szőlészettel is foglalkozott. Szőlőterületeik Kürt, Fűr és Csúz határában voltak. Az elmúlt évszázadok viharos történelmi és gazdasági eseményei sok változást hoztak, de a szőlőtermesztés és borkészítés változó formában ugyan, de fennmaradt. Ennek a több mint kétszázötven éves múltnak az emlékére alapítottuk az itt található ampelológiai (görög kifejezések: ampelosz-szőlő és logosz-tudomány) gyűjteményt. Létrehozásában nagy segítségünkre volt két kiváló, Csehországban és Magyarországon is elismert helyi szőlőnemesítő, idősebb és fiatalabb Korpás András. Az itt telepített szőlők lefedik az ősi, több mint ezeréves fajtáktól kezdődően, a Kárpát medence hagyományos több százéves szőlőin keresztül a mai legfrissebb nemesítésekig az egész folyamatot. Az országban hasonlóan komplex gyűjtemény ma nem található.
A látogató megismerkedhet az egyes fajták jellemző jegyeivel, történetével és jelen állapotával. Van lehetőség a szőlő megkóstolására, sőt a régi fajta borivásra is. Az értékesebb élmény érdekében ugyanis a XVIII. századbeli módszerrel, az itteni régi fajták felhasználásával egy időutazásra hívjuk Önöket: olyan szőlőt ehetnek és olyan bort ihatnak, mint amit ezelőtt kétszázötven évvel ezen a helyen a birtok alapítói.
Az egons és a kettes sor két ayyy régi, more mint 2000 éves ősi sártat mutat be.
Az első fajta a római birodalom idejéből és annak területéről származik. A genetikai vizsgálatok kimutatták, hogy szinte minden mai fajtában ott vannak a nyomai, vagyis egy nagyon régi fajtáról van szó. Mára szinte teljesen kiveszett és csak gyűjteményekben lelhető fel. Annak idején ez egy nagyon elterjedt, jól termő fajta volt és a kettes sorban levő Heunisch-al együtt hozták a borba a mennyiséget, a hozamot. Más fajták adták hozzá az ízt, a zamatot és a savakat. Akkoriban ugyanis, egészen a XIX. Századig nem fajtaborokat készítettek, hanem mindent, ami érett azt együtt leszedték és így készült a bor.
Ez nagyon hasonló az előző fajtához, sokan szinonimaként is használják, de ezek mégsem egyformák. A Gouais blanc a római birodalom kelet-közép európai részének szőleje, míg a Heunisch weiss a frank birodalom területéről származik, és oda köti az akkori elterjedése is. A feladata ugyanaz volt, mint a Gouais blancnak, vagyis jól termő, tömegszőlő volt, amihez további fajtákat kevertek a kívánt illat és íz eléréséhez. Ezt a fajtát is kimutatták a mai szőlők genetikai állományában, vagyis ez is egy nagyon régi, ősi fajta. Szintén nagyon ritka és csak gyűjteményekben található. Így egymás mellett ültetve és művelve különlegességnek számít.
A hármas sortól a tizenharmadik sorig a régi, ma már alig termesztett és ritka Kárpát medencei fajták találhatók.
Ez itt a Beregi rózsás, mely Bereg vidékéről, Beregszász régiójából származik. Ez egy nagyon tetszetős és edzett fajta, mely borszőlő, de régebben csemegeszőlőnek is használták, mert tartós termése van, és sokáig eláll károsodás nélkül. Szép a színe is, tetszetős rózsaszín, a szerelem, a szerelmesek színe, íze.
Ennek is jó a bora, de a szőlőszemei nagyon könnyen elrothadnak. Ezért aztán az ilyen fajták a termelésből gyakran kivesznek. A neve Budai zöld, feltehetőleg valamikor a budai hegyekben termesztették. Ez későbbi érésű, de sajnos rothadásra érzékeny, ezért, ha esős az idő, akkor gyakran megrohad. A Budai zöld megfelelő környezetben és időjárás esetén aszúsodik is, máskor pedig kissé rohad, ami azért összefügg egymással.
A Demjén szintén tokaji fajta, a Furmint rokona, azonban korábban érik, és nem rohad. Ez a fajta megtalálható a Korpás féle gyűjteményben is, azonban csak nagyon kis mennyiségben, vagyis ebből külön fajtabor nem készül. Ritkaságnak számít.
A következő itt kiültetett fajta a Gohér, mely szintén egy régi, ősi fajta, már Csokonai Vitéz Mihály felvilágosodás kori magyarországi költő is megemlíti verseiben, tehát már a XVIII. században otthonos lehetett tájainkon. Viszonylag korán érő fajta, cseres jellegű, tanninban gazdag, nővirágú, vagyis a megporzó fajtát igényel, tehát ez éppen az ilyen kevert fajtájú ültetvényekben ez nem volt gond sohasem.
Gyöngyfehér, látható, hogy régen is voltak hatalmas fürtű szőlőfajták. Annak idején kettő fajtáját hoztuk ide. Ez itt egy nővirágú, de van Gyöngyfehér hímnős virágú. Az a baja, hogy nagyon érzékeny az időjárásra és könnyen rohad.
A Hamuszőlő, ezt a Kárpát medencei fajták gyűjteményében találtuk, és onnét hozattuk. Bizonyos jelek arra mutatnak, hogy francia eredetű. Ez Tramini utód, úgyhogy ez lényegében a nyugati csoporthoz tartozik, azok általában kisebb bogyójúak és édesebbek. A keleti csoportra a nagybogyójú csemegeszőlők változata az érvényes.
A Juhfark nagyon jó minőségű, sajnos szintén könnyen rohad és nagyon páraigényes is. Egyébként a magyarországi Somló hegy híres fajtája, de Neszmélyben is alapfajta volt. Kemény, nagyon jó savú, de kellemes bort ad. Férfias, tüzes, erre szokták mondani, hogy a nászéjszaka bora. Ez a régi fajta korábban majdnem kiveszett, de ma újra nagyon népszerű és ismét sokan termesztik.
A Királyszőlő, ez lényegében erdélyi fajta és ott a rózsamáli boroknak volt az egyik alkotórésze. Kellemes ízű, édes és a Korpás gyűjteményben található Mézes fehér – Margitszőlő fajtával rokon, és gyakran aszúsodik. Szakembereknek az a véleményük, hogy rendkívül alkalmas lenne ezen a kürti vidéken termeszteni. A neve is nagyon jól hangzik és nagyon jó íze is van.
Ez egy grúz vidékről származó fajta. Az a szőlőtermesztés és borkészítés legrégebbi területe, s ezek a borszőlőfajták általában onnét származnak. Ahogy az emberek vándoroltak, hozták magukkal őket. Az értéke ennek a szőlőnek az, hogy szőlőgyökértetűnek ellenálló gyökérzete van, ami a genetikai nemesítés szempontjából nagyon érdekes tulajdonság.
Ezt is nagyon érdekes fajta. A modern kutatások szerint ez a Furmint és Beregi rózsás keresztezése, de nem tudatos nemesítés eredménye. Valamikor nem tudták, hogy ez miből keletkezett. Akik a szőlőt termesztették, azoknál a mag ide került, meg oda került, elvetődött, létrejött véletlenül egy újfajta szőlő, megkóstolták, ha tetszett, akkor elszaporították, úgyhogy akkor így alakultak ki az új fajták.
Ez a fajta mára teljesen kiveszett és nagy ritkaságnak számít. Szinte kizárólag ilyen gyűjteményekben található.
A tizennegyedik sortól a harminchetedik sorig, illetve az 54. sorban a jelen fehérborszőlő-fajtái találhatók, melyek többé-kevésbé ismertek a nagyközönség előtt is. Egyrészt régi fajták, másrészt új nemesítések.
Devín, ezt 1997-ben államilag minősítették id. Korpás Andrásnak is köszönhetően. Ez egy kutatóintézeti fajta és ennek a régiónak is köze van ahhoz, hogy ez sikeres fajta lett. Illatos, Tramini jellegű, kicsit savasabb, ugyanakkor rendkívül könnyen rothadásnak indul, messze a leginkább rothadó fajta. Ha kellemes az ősz és szép az idő, akkor aszúsodik.
A szakemberek szerint ebből is lehetne helyi jellegű fajtát csinálni. Ez egyébként Olaszrizling-keresztezés. Közismert, hogy a Svojsen fajta még gyengébb években is tud jó bort hozni, s ez a fajta, a Rizling rituál is ugyanezt tudja és viszonylag könnyű kezelni a borát. Markáns a sav szintje, alacsony a pH értéke, nem kell sokat kénezni, a bor lényegében magától kialakul.
Ez szintén tokaji, de már ott nemesített, ott létrehozott újnemesítésű fajta. Azért nemesítették, hogy korán aszúsodjon. Egy ősi törzsről van elnevezve. A Hárslevelű és a Bouvier keresztezéséből származik. A Hárslevelű elődje a Furmint, a Bouvier pedig a Sárga muskotályból származik, vagyis a Kabarban benne van mindhárom ősi tokaji fajta. Ez már új fajta és ígéretes.
A Piros tramini 2k egy hagyományos fajta új klónja. Ez azt jelenti, hogy itt egy régi tőkéből elszaporított kiemelt anyag van. A régi fajták ugyanis általában idővel leromlanak, de ha a nemesítő szerint azt érdemes megőrizni, abban az esetben olyan hajtásokat válogat belőlük, melyek szépek, egészségesek, jobban termőek, ízletesebbek stb., vagyis ezt szaporítja tovább. Ezek tehát a Piros tramini ilyen jellegű klónjai. Ez a 2k azt jelenti, hogy a régi Traminihez viszonyítva korábban érő klón.
A Piros tramini 2 egy hagyományos fajta új klónja. Ez azt jelenti, hogy itt egy régi tőkéből elszaporított kiemelt anyag van. A régi fajták ugyanis általában idővel leromlanak, de ha a nemesítő szerint azt érdemes megőrizni, abban az esetben olyan hajtásokat válogat belőlük, melyek szépek, egészségesek, jobban termőek, ízletesebbek stb., vagyis ezt szaporítja tovább.
A Piros tramini 3 egy hagyományos fajta új klónja. Ez azt jelenti, hogy itt egy régi tőkéből elszaporított kiemelt anyag van. A régi fajták ugyanis általában idővel leromlanak, de ha a nemesítő szerint azt érdemes megőrizni, abban az esetben olyan hajtásokat válogat belőlük, melyek szépek, egészségesek, jobban termőek, ízletesebbek stb., vagyis ezt szaporítja tovább. Ezek tehát a Piros tramini ilyen jellegű klónjai.
Ez Pinot blanc, vagy Fehér burgundi, ez a Chardonnay ősfajtája és a Traminiból származik a mai genetikai kutatások alapján. Annyit tudunk biztosan, hogy a Tramini és a Burgundi fajták azok rokonok, de kissé kétséges, hogy melyik az ősibb.
Következik a Szürkebarát, ami lényegében mutációja a fehérnek, vagy a kéknek.
Mellette van maga a Chardonnay, ami annak a Heunisch weiss fajtának az utódja, mellyel ez a gyűjtemény kezdődik. Az kereszteződött valamelyik Pinot fajtával, vagy a kékkel, vagy a fehérrel, vagy a szürkével. Így jött létre az ős Chardonnay. Ugyanakkor ez világfajta. A Heunisch Weiss- hozta a savat és a több termést, a burgundi fajtának pedig van egy ilyen zsemlés, vajas szép jellege.
A Sauvignon, szintén nagyon jó fajta ez is Tramini utód és Bordeaux régiójából származik, legalábbis ma ott Sauternes-ben készítenek belőle világhírű aszút. Érdekes, hogy a kürti régióban készült aszúborokat az ottaniakhoz nagyon hasonlónak mondják, legalábbis azok, akik mindkettő fajtát kóstolták.
Zöld veltelini. Hálás jó fajta, bár nehezen tűri a szárazságot, de jól terem. Látszik, hogy most apróbb szemű, mint általában és ez az idei szárazabb évnek köszönhető. Nem csupán bornak jó, hanem nagyon kellemes ízű csemegeszőlő is tud lenni. Hálás, jó fajta.
A Pálava, ez morva nemesítés. A kiindulás az volt, hogy a Tramini ugyan jó bort ad, de az volt a cél, hogy teremjen jobban és ezért a Müller-Thurgau fajtával keresztezték. Ez volt az első csehszlovák nemesítésű fajta. Kedvelik főleg Csehországban, de Szlovákiában is nagy telepítések vannak, és sokan szeretik itt is. Vastag héjú, mint a Tramini, de lisztharmatra érzékeny. A Milia fajtával lehet összehasonlítani, az fordított keresztezés. A Pálava inkább Tramini jellegű, savasabb, a Milia pedig a gyümölcsösebb és zamatosabb.
A Cserszegi fűszeres is új nemesítés, magyarországi, Bakonyi Károly nemesítette Cserszegtomajon, azért is lett Cserszegi a neve. Ez a hely Keszthely mellett van, a Balatonnál.
A huszonnyolcadik sortól a harmincegyedik sorig a látogató beleélheti magát a Rajnai rizling nemesítőjének szerepébe. Négy hasonló, de más klónozású Rajnai rizlingről van szó, s mindenki kiválaszthatja azt, amelyikben a legtöbb fantáziát és jövőt látja. A szőlőnemesítők általában 20-25 év alatt jutnak el egy értékelhető eredményhez.
Most következnek a Németországból származó Rajnai rizling klónjai, ez a Rajnai rizling 237 GM nevet viseli és egy korábban érő klónról van szó. Tudni kell, hogy ott, ahol van neki a hazája, ott terem a legjobban és ott a leggazdagabb a változékonysága és ott lehet a legjobban szelektálni és válogatni. A GM az Geisenheim helyet jelenti, ott van a nemesítő állomás a Rajna vidékén. A Rajnai rizling az érés szempontjából októberi fajta.
Most következnek a rajnai fajták, ezek Németországból származó fajták, ez a Rajnai rizling 118 GM nevet viseli és egy késői érésű klónról van szó. Tudni kell, hogy ott, ahol van neki a hazája, ott terem a legjobban és ott a leggazdagabb a változékonysága és ott lehet a legjobban szelektálni és válogatni. A GM az a Geisenheim helyet jelenti, ott van a nemesítő állomás a Rajna vidékén. A Rajnai rizling az érés szempontjából októberi fajta.
Most következnek a rajnai fajták, ezek Németországból származó fajták, ez a Rajnai rizling 239 GM nevet viseli. Tudni kell, hogy ott, ahol van neki a hazája, ott terem a legjobban és ott a leggazdagabb a változékonysága és ott lehet a legjobban szelektálni és válogatnia, A 118 GM pedig már túlérett. A GM az Geisenheim helyet jelenti, ott van a nemesítő állomás a Rajna vidékén. A 239-es kódszámú GM klón, ez egyébként a legelterjedtebb klónja a Rajnai rizlingnek. A rajnai bor egy jó fajta.
Ez Polesovice településről származó morva klón. Érdekessége, hogy Bzenecká lipka – szerű rizling. Ott kialakult egy ilyen sárgás, gazdagabb ízű variáns, mely másként is érik, mint az eredeti német. Míg az inkább száraz bor jellegű, ez itt inkább félédes, néha édes kategóriába is átmehet időnként. Azért Korpás, mert id. Korpás András hozta ide és itt folytatta a nemesítési munkát. Polešovice községből jött az alapanyag és maga a szelekció itt volt elvégezve.
A harminckettedik sortól a harminckilencedik sorig már kiérlelt és engedélyezett újnemesítésű fajták láthatóak. Ez a nemesítők munkája.
Olaszrizling, ez hagyományos fajta itt a vidéken, ugyanakkor itt is látható a leveleken, hogy a magnéziumhiányra érzékeny. Vulkanikus talajokon jól érzi magát, a badacsonyi Olaszrizling például méltán híres. Az Olaszrizling a kürti régióban is alapfajta és benne van az öt legjobban termő fajtában. Szépen elterjedt, sokat terem és jó bort ad akkor is, ha csak például tizenöt, vagy tizennyolc fokot ér el. Aki szereti azt a kesernyés, mandulás ízt, az nagyon elégedett lehet.
A következő fajta a Peszeki leányka, vagy inkább Királyleánykának mondják a jegyzékekben, csak nálunk terjedt el a Peszeki leányka. A jegyzékben a román neve van benne, a Feteasca Regala, Erdélyből származik és állítólag a Leányka fajta utódja. Erőteljes növekedésű, jó ízű, szép, zamatos fajta.
Viognier, franciaországi fajta, az utóbbi időben kezd felkapott, divatos szőlővé válni. A Rhône völgyéből származik, ami Dél-kelet Franciaország. Most sokan keresik a régi fajtákat és ez a Viognier is ilyen. Érdekes, ilyen sárga almás, sárgabarackos, ananászos, nagyon gazdag ízvilágú fajta.
Itt a Morva muskotály, Muskat Ottonel és Prachttraube keresztezése. Skrivánek nemesítő keresztezése Holesovicéből. Korai érésű fajta, kicsit más az íze, mint az Irsai Olivérnek. Az Irsai Olivér sokkal parfümösebb, ez pedig ilyen bodza jellegű muskotály. Aki ezt az ízt szereti, annak ez nagyon jó. Sokat termő fajta, de például az atkára nagyon érzékeny. Aki biotermelésben gondolkodik, annak ez nem jó hír. Az ősibb eredetű fajtáknak ebben előnyük van, azok ellenállóbbak az atkával szemben.
A következő a Svojsen, ami a Chateau Ruban zászlóshajója és nagyon sikeres fajta. Külön érdekessége, hogy a Szürkebarát, Leányka és Rajnai rizling hármas keresztezése, ami mindhárom jó, minőségi fajta. A Svojsen egyesíteni tudta mindhárom fajta előnyeit.
A harmincnyolcadik sortól a negyvenedik sorig a jelen vörösborszőlő-fajtái találhatók, melyek többé-kevésbé ismertek a nagyközönség előtt is. Ezek mind új nemesítések.
A Dunaj korán érő fajta, újnemesítés, mely sok jó érték hordozója. Ez is hármas keresztezés, Muscat bouchet – Oporto és Szentlőrinci. Az Oporto egy korai fajta, a Szentlőrinci is inkább annak mondható, hogy a Dunaj is ilyen lett. Jó cukorgyűjtő fajta, szeptember utolsó harmadára szinte mindig beérik. Bőséges termést ad, de például egy Cabernet Sauvignon világfajtával összehasonlítva nem bírja azt, hogy érés után még sokáig a szőlőn maradjon. Jó időben azonban tud aszúsodni és töppedni. A Korpás féle nemesítő állomás folytatja a Dunaj nemesítését és a céljuk az, hogy a Dunajnak azt a sok jó tulajdonságát – korai érés, bő termés, erős szín stb. – kiegészítsék, összerakják a nagy francia fajták nemes jellegével. A projektet Lavina projekt keretén névvel emlegetik, s azt akarják érzékeltetni, hogy a nemesítés eredménye majd elsöpri az eddig nemesítéseket az asztalról.
A következő a Hron. Ez a Castets és Abouriou noir keresztezéséből származó kutatói, nemesítői fajta. Tehát a Hron, ami októberi fajta lett a mi viszonyaink között. A Castets egy kevésbé ismert fajta, Bordeaux környékéről származik. A másik egy valamikor felkapott Korai burgundi név alatt Ausztráliából jött, de most már kiment a divatból.
A Nitria a Hron testvére. Már államilag minősített fajta, a Chateu Ruban különlegességként már készített belőle rozé bort.
A 44-45., illetve az 54. sort leszámítva a negyvenegyedik sortól kezdődően ez már vegytiszta, magas szintű nemesítési folyamat. A fajtáknak még csak itt-ott van nevük (elsősorban a kiválasztási folyamat vége felé, 15-20 év után), a legtöbbjük még csak betűk és számok kombinációja, hogy a nemesítők identifikálni tudják őket.
Ez itt a nagyon ígéretes Darius, a Lavina projektből
A DM 4-1-6, ez fordított keresztezés, Dunaj x Merlot, ez kissé gyengének látszik, de lehet, hogy csak a talaj miatt.
Ez itt a Torysa, ez egy festő fajta. Különben keveset terem, de lehet, hogy így tőkén termesztve jobb is lenne.
Rosa, ez rózsaillatú, keveset termő, de illatos. Ízben erősen cseres, hosszú érlelést kívánó fajta és festő leve van, vigyázni kell, mert mindent megfog.
DM 4-1-3, újabb Dunaj x Merlot, ez láthatóan érzékeny a lisztharmatra, a Dunaj után, tehát valószínűleg nem lesz tovább figyelve.
Ez itt a 4-5-5 mikroklón, korai, cukorgyűjtő, de még messze van attól, hogy bejelentsék és regisztrálják.
CDF 5-1-5, ez Cabernet Franc és Dunaj keresztezés. Hosszú íz közű, érdekes, hogy nem olyan sűrű termésű, ami ellenállóbbá teszi a peronoszpóra ellen.
CDF 5-3-1, ez az előző testvére, vagyis a látogatók, el tudják dönteni, hogy melyik fajta az ízletesebb, jobb és azonnal érezhetik a különbségeket.
CDF 5-3-8, ez egy másik, például ez apunak nagyon tetszik. Szépek a fürtjei, és ha nem rothadna, akkor az jó lenne. Meglátjuk.
MD 10-16-5, ez ugyancsak Merlot x Dunaj, fordítva, mint a Dárius, ami Dunaj x Merlot, vagyis ezek testvérek. Erőteljes növekedésű, ugyanakkor bő termő is, elég gazdag, sok a bora.
DM 4-6-8, ez is bőtermő, nem rothad, csak itt a levelei pirosodnak.
Danubius, ez is már bejelentett fajta, ez egy stabil, jó, iható bort hoz. Komplex keresztezés, kutatói fajta, késői érésű, jó színű, de csersavas. Ez lényegében egy Lavina előtti projekt, de ma már a Lavina része. Nagyon rövid a szedési időpontja, ha késésben van, akkor nagyon gyorsan összeesik és rohad. Száraz borhoz jó, de nagyon kell vigyázni a szedés időpontjára.
Roussanne, ez egy francia fajta, ezt Pécsről hoztuk, ez világfajta. Meglátjuk, mit tud nálunk. A neve egyébként azt jelenti, hogy rozsdás és úgy is néz ki.
Cookie name | Active |
---|---|
Orgán dozoru
Inšpektorát SOI so sídlom v Nitre pre Nitriansky kraj podanie podnetu (na www.soi.sk) Alternatívne riešenie sporovA password will be e-mailed to you.